Kedves Barátaink,

 

Keresztények sokasága van tudatában kötelességének, hogy az emberi méltóságról saját hite és értelmezése szerint szólaljon meg. Bátorság vagy éppen puszta tapasztalathiány miatt előfordul azonban, hogy remek alkalmak múlnak el anélkül, hogy a keresztény gondolatok széleskörű nyilvánosságot érjenek el. Ha valaki vitába száll, nagyon fontos hogy észben tartsa azt a sok határozatlan, még véleményét nem megformált embert, akik a hallgatóság között vannak. Kérdésed, gondolatod végül is hozzájuk jut el majd leginkább.

A mai Európáért levél az ilyen jellegű viták sikerességéhez kíván pár praktikus jótanáccsal hozzájárulni. Azt szeretnénk, hogy a "csönd útvesztője" megtörjön, és hogy a keresztény emberszemléletet minél többen megértsék és felismerjék.

 

Köszönettel vesszük, ha levelünket tovább küldöd barátaidnak, ismerőseidnek, illetve olyanoknak, akik számára segítséget nyújthat. Havi körlevelünket már nyolc európai nyelven küldjük szét.

 

És természetesen továbbra is köszönjük, hogy velünk imádkozol Európáért.

 

Barátsággal köszönt az Európa Krisztusért csapata

 

 

- * - * - *- * - * - *- * - * - *- * - * - *- * - * - *- * - * - *- * - * -

 

 

Bekapcsolódni egy politikai vitába

Gudrun Kugler

 

Kapcsolódj bele a vitába! Egy vita irányvonalait sok esetben az első hozzászólások határozzák meg. Nyilvános beszélgetésekben sokszor elég egy pár közbeszólás ahhoz, hogy alakítsák vagy akár megváltoztassák a hangulatot. Gyakran csak egy jól szervezett kisebbség kavarja a vitát, így rajtunk is áll, hogy hangot adjunk a csendes többségnek.

 

Amit senki nem cáfol, az igaz! - Ez elég nagy felelősséget ró ránk.

 

A "kérdések - feleletek" idő a Te időd! - különösen, ha nem felszólalónak hívtak meg. Jól használd ki!

 

A hallgatósághoz gyakran a kérdés eszközével tudsz üzenetet eljuttatni! - Akár támogatja a hozzászólásod a felszólalót, akár ellentmond neki, a kérdésednek egy célja kell hogy legyen, s ez pedig a hallgatóság megszólítása, s nem a beszélő meggyőzése. Üzenetedet vagy a kérdésfeltevésed megmagyarázásával, vagy azzal tudod kommunikálni, hogy rámutatsz, a felszólalónak nincs rá válasza.

Általában egy kérdés feltevésére van lehetőség, ezért alaposan gondold át milyen üzenetet szeretnél közvetíteni. Mi lenne az a gondolat, mellyel a hallgatóság leginkább azonosulni tudna, s így legalább időlegesen mögéd sorakozna.

 

Kérdezz, ne pedig oktass! - A kérdés-felelek időben elhagzó kioktatások mindenkit idegesítenek, még akkor is ha brilliáns ötletekről szólnak.

 

Ha széleskörű a hallgatóság, és sokan kívánnak a témához hozzászólni, a kérdezz-felelek idő legelején jelentkezz szólásra. Így valószínűbb hogy rákerülsz a felszólaló listájára.

 

Röviden és egyszerűen szólj!

 

A hozzászólás lehetséges forgatókönyve:

• Általában jó, ha elhangzik a neved, foglalkozásod, s hogy miért vagy jelen a vitában.

• Folytass pozitív üzenettel, mint például elismeréssel a felszólalónak vagy az esemény szerzvezőinek.

• Ezek után általában egy-két szóban érdemes arra a tényre vagy tapasztalatra utalni, melyre a kérdésed alapul. Ez lehet a fő üzeneted.

• Ennél a pontnál, vagy esetleg előtte, jó ötlet lehet teret adni szerénységednek, és rövide elnézést kérni, ha rosszul értelmezted volna az előtted szólókat.

• Tedd fel a kérdésed. Ha a kérdésed rövid, lehetséges feltenni egy másikat, hasonlóan egyszerűt.

 

Ne felejts el mosolyogni az egész folyamat alatt, kivéve természetesen ha gyilkosságról, halálról, kínzásról vagy hasonlóról beszélsz.

 

Példa:

Egy feminista beszéd már 15 perce tart. A nők csak akkor lehetnek boldogok, ha túllépnek a háztartásokon, s munkába állnak. Éppen ezért 6 hónapos koruktól gyermekeiket szociális gondozásba kellene adni, hogy ezáltal is hozzájáruljanak a fejlődésükhöz és a társadalmi egyenlőség megerősítéséhez.

 

Hozzászólásod ekképpen hangozhatna:

"Köszönöm! Annának hívnak, jogász vagyok és anya. Szeretném megköszönni a szervezőknek, hogy egy ilyen rendkívüli fontosságú témának teret adtak. Elnézést kérek, ha valamiben félreértettem volna a felszólaló üzenetét, de talán az lesz a legjobb ha egyenesen rákérdezek. Arról beszélt, hogy a nők csak úgy teljesedhetnek ki életükben, ha házon kívül vállalnak munkát. Amikor bölcsődékről, óvódákról szóló politikai dokumentumokat olvasok, gyakran találok olyan fejezetcímeket, mint:"Gazdaságtámogató intézkedések". Nekem úgy tűnik, a párbeszédet meglehetősen eszköziesítették, és hogy a nőkre is mint eszközökre tekint az ilyenfajta hazug politika. Egyetértene ezzel? Sok nő, aki három évnél fiatalabb gyermekét óvódába adja mondja, hogy szívesebben törődnének a kicsikkel saját maguk otthon, azonban nem engedhetik meg maguknak. Nem gondolja, hogy ahhoz hogy valódi önrendelkezésről beszélhessünk szükség lenne a választás szabadságára is?"